Arousal elmélet

Az egyik napjainkban egyre népszerűbbé váló motivációs elmélet az arousal elmélet. Az elmélet értelmében a motiváció erőssége és a szervezet arousal szintje között nagy szoros kapcsolat figyelhető meg. Amennyiben valamilyen szükségletünk kielégítetlen, úgy – az ennek következtében fellépő késztetés hatására – növekszik a szervezet aktivációs (arousal) szintje. A szervezet aktivációs szintje, illetve állapota hatással van a motivációra és hatékonyságára. Az összefüggés értelmében megállapítható, hogy létezik egy – egyénenként eltérő – optimális arousal szint, amelyen a szervezet a legoptimálisabban képes teljesíteni. A túl magas arousal szint következtében figyelmünk szétszórttá, esetlegesség válik; a túl alacsony arousal esetében pedig a gondolkodás lelassul, álmossá válunk.

Az arousal szint általános kategóriái:

Viselkedés – éberségi szint – hatékonyság:
Erősen emocionális – korlátozott – gyenge
Élénk éberség – szelektív figyelem, koncentráció – jó, gyors reakciók, szelektív
Oldott, ellazult éberség – szabad asszociációk, a figyelem nem akaratlagos – jó rutinakciók, kreatív gondolkodás
Álmosság – részleges hatékonyság – gyenge
Felületes alvás – jelentősen redukálódott tudatosság – hiányzik
Mély alvás – hiányzik – hiányzik