Sokféle mentális zavart értünk depresszió alatt, melyek ideiglenesen vagy átmenetileg befolyásolhatják a viselkedést. Többek között a nyomott hangulat, belső üresség, céltalanság, remény- és motivációvesztés – mind utalhat depresszióra.

A depressziónak rengeteg kiváltó oka lehet, melyek különböző formákban képesek megjelenni. Az okok között megtalálhatóak olyan dolgok, mint az anyagcsereproblémák, gyógyszerek, vagy akár pszichológiai zavarok is. A depresszió egy olyan betegség, amely sokféle alakban testet ölthet. A laikusok számára az okok és tünetek nagyon nehezen állapíthatóak meg és még a szakemberek számára sem mindig egyszerű a pontos diagnózis felállítása. A depresszió a leggyakoribb mentális megbetegedések közé tartozik, mely a nőket kétszeres mértékben sújtja a férfiakhoz képest.

A depresszió leggyakoribb megjelenési formái közé tartozik a klinikai depresszió, bipoláris zavarok, disthymia, szülés utáni depresszió és a burnout, vagy motivációvesztés.

A klinikai depresszió a súlyosabb mentális zavarok közé tartozik. Általában a 20-30 évesek körében fejlődik ki, és gyakran látszólagos ok nélkül egy – az élet minden területére kiterjedő – mély csüggedtség jellemzi az ebben szenvedőket. A csüggedtségen felül gyakran lép fel többek között motivációvesztés, gyors kifáradás, alvászavarok, reggeli fáradtság és néha még hallucináció is. A bipoláris zavar egy olyan kétpólusú betegség, ahol a depresszív és mániákus állapotok váltják egymást. A lehangolt, levert, csüggedt állapot után egy felhangolt, felgyorsult, nyughatatlan stáció következik. A disthymiára jellemző a hosszan tartó, hullámzó depresszív állapot, melyet önmarcangoló, merengő és kételkedő érzelmek kísérnek. A szülés utáni depresszió a szüléstől számított két éven keresztül is fennállhat. Gyakorlatilag olyan tünetek kísérik, mint a klinikai depressziót. A burnout egy munkával kapcsolatos kimerültséget jelent, mely az éveken át tartó túlzott megerőltetés következtében alakul ki. Kiváltképp azon embereknél lép fel, akik sokat dolgoznak más emberekkel és a kezdetekkor kifejezetten elkötelezettek munkájukkal szemben.

A depresszió okai

A depresszió kiváltó okait alapvetően két csoportra – pszichológiai és fiziológiai faktorokra oszthatjuk.

Pszichológiai okok

• Személyes veszteségek és „hétköznapi krízisek”: Egy közeli hozzátartozó halála, elhúzódó betegségek, egy jó állás elvesztése – mind olyan okok, melyek a depresszió tüneteit válthatják ki. A depresszió ezen formájának korai felismerésekor, egy időben rövid lefolyású terápiás kezelés, de akár a családi vagy baráti támogatás is segíthet.
• Ismételt frusztráció (tanult tehetetlenség): Számos kísérlet bizonyította, hogy az ismétlődő frusztráció és az irányítás elvesztésének élménye hangulati zavarokhoz vezethet. Ebben az esetben elsősorban nem a tényleges kontrollvesztésről van szó, hanem a cselekvés iránti vágy hiányáról, nagyfokú motivációvesztésről.
• Nevelés: Azok a gyerekek, akik szülei a szeretetet valamilyen teljesítményhez vagy feltételhez kötötték, sajnos felnőtt korukra sokszor depressziós tüneteket mutatnak. Ugyanez igaz azokra a gyerekekre is, akik egy nem elfogadó családi légkört szoktak meg, akik a szüleik beleegyezése nélkül semmiben sem dönthettek.
• Személyiség: bizonyos velünk született személyiségjegyek fogékonyabbá tesznek minket a depresszió kialakulására.
• Gondolkodási minták: A depresszióra hajlamos emberek a veszélyeket és kihívásokat sokszor túl borúsan értékelik, és a sikertelenséget szinte mindig  a saját maguk által végrehajtott tettekre, cselekedetekre vezetik vissza.
• Traumatizáltság: valamilyen jelentős trauma nemcsak egy pillanatnyi fokozott megterhelést jelenthet a psziché számára, hanem egy hosszan tartó, elnyújtott depressziós állapothoz is vezethet, mely által például az egészséges, pozitív gondolkodási minták is sérülhetnek.
• Stressz: A hosszan tartó stressz gyakran egy kimerült, depresszív tüneteket mutató állapothoz vezethet.

Fiziológiai okok

• Neurológiai okok: a depresszió minden formájánál zavarok állapíthatók meg  a neurotranszmitterek működésében. Gyakran a kortizol nevű stresszhormon magas szintje a vizeletben kimutatható.
• Pajzsmirigy: A pajzsmirigy működésének diszfunkciója okozhat depresszív tüneteket – érdemes egy orvosi vizsgálat során ezen eshetőséget figyelembe venni.
• Gyógyszerek: Depresszív zavarok felléphetnek számos gyógyszer és drog mellékhatásaként.
• Hormonális ingadozás: Különösen terhességkor és a változókorba lépéskor kell számba venni ezt az eshetőséget.
• Bélbaktériumok: bizonyos bélbaktériumok alulreprezentáltsága a bélflórában, szintén vezethet depressziós tünetekhez. Amennyiben túl kevés butirát vagy szerotonin termelődik a bélflórában úgy érdemes ezt az eshetőséget megvizsgálni.

A depresszió kezelése

A depresszió kezelési formája és ideje a depresszió tüneteitől és okaitól függően változik. Legkésőbb, amikor a depressziós hangulat tartósan jelen van, vagy öngyilkos gondolatok törnek felszínre kell felkeresni egy szakembert. Fontos, hogy a diagnózis során a fiziológiai okok is kivizsgálásra kerüljenek. Súlyos depresszió kezelésekor a szakemberek gyógyszeres kezelést is javasolhatnak, de enyhébb lefolyású betegség esetén a gyógyszer mellőzésével lefolytatott terápia is sikerrel elvégezhető. Az ilyen foglalkozásokon megtanulja az ügyfél, hogy tudja visszaszerezni az élete felett az iránytást, hogy tudja a negatív gondolati sémáit pozitívra cserélni, vagy, hogy mely múltbeli élmények és események átértékelése segíti elő a depresszió tüneteinek megszűnését. A sikeres terápiát követően az ügyfél újra képessé válik teljes életet élni, melyben a döntések csak és kizárólag az ő kezében vannak, melyben a külvilág eseményire nem befolyásolják végletesen az érzelmi állapotát, általános hangulatát.

Gáspár Álmos